| A Sabbat
A Sabbatot, mely lltlag egy kzpkori hallkultuszbl eredeztethetõ, mlyen rettegi mindenki, aki nem tagja. A szekta vadllati s erõszakos, s nem kti az emberi filozfia vagy az erklcs semmilyen bklyja. Tagjai lvezik a vmprltet.
A Sabbat, melyet nha a Fekete Kz nven emltenek, tevõlegesen trekszik a Hagyomnyok eltrlsre, a Kamarilla elpuszttsra s az emberisg leigzsra.
A Sabbat mindenhol tagokat toboroz, ahol megjelenik, s gy terjed, mint valami mrgezõ gyomnvny, ledntve a krnyezetben tallhat intzmnyeket. A Kamarillval ellenttben elismeri a Vzzn elõttiek ltezst, br szenvedlyes gyûlletet tpll velk szemben. A Sabbat propagandja szerint a Vzzn elõttiek irnytjk az egsz vilgot, s a szekta eme rosszindulat uralom ellen tr. A Kamarillra, mint az õsk gynkeire tekintenek, s mind politikailag, mind fizikai valjukban ellenk trnek. A Sabbat tagjainak tlnyom rsze megveti a Kamarilla vmprjait, akiket gyva, nyomorult frgeknek tekintenek, akik nem kpesek elfogadni nnn ragadoz termszetket.
A kvlllk keveset tudnak a Sabbat mukdsrõl. A Kamarilla egyes vrtestvrei ktelkednek a Sabbat ltezsben is: gy vlik, hogy a szervezetet az regek talltk ki, hogy a bosszant gyermekeket knnyebben tudjk kordban tartani, s a Sabbat nem ms, mint mumus. A szektrl futtuzknt terjednek a rmsges mesk, tbbek kzt arrl, hogy tagjai fekete mgival foglalkoznak, dmonokat imdnak, hajtvadszatot rendeznek ms vmprokra, s kpesek megtrni a vr ktelkt. A Sabbattal kapcsolatos egyetlen kvetkezetes hresztels a tagok tûzimdsval kapcsolatos: a szekta hrhedett arrl is, hogy lngol nyomok maradnak puszttsa utn. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
