A szektk olyan vmprok csoportjai, akik felttelezhetõen hasonl vilgnzettel brnak. Modern, de nagy jelentõsgû eszkzk.
A ma ismert szektk elõszr a Fggetlenek Nagy Forradalma utn jelentek meg, amely a XV. szzadban sprt vgig egsz Eurpn. Sok reg csak vonakodva vllal szerepet szektkban, bolondsgnak tartva azokat, mivel szerintk "csak a Vr szmt". A forradalom s az inkvizci elõtti idõkben ezen regek szerint nem lteztek szektk. Msok szerint ma sincs ez mskpp: egy nagyobb vrosban vtizedek is eltelhetnek, mg kt vrtestvr sszetallkozik, akkor pedig mi haszna van a szektknak?
Mindentõl fggetlenl a legtbb vmpr tagja egyik vagy msik szektnak. Msok fggetlennek valljk magukat, vagy a klnjukhoz kapcsoldnak a szektk helyett. Taln a Kamarilla nven ismert szekta a legnagyobb s a legbefolysosabb, br rivlisa, a Sabbat a kzelmltban jelentõs erõfesztseket tett ellene, s ma is minden lehetsges alkalommal ellene szegl. A titokzatos Inconnu - ha ppen lehet hallani errõl a csoportrl - lltsa szerint nem szekta, br szervezett csoportnak tûnik, s tvol tartja magt a tbbi szekttl. A fggetlenek pedig gyakorta sznlelik, hogy szektt alkotnak, de a Sabbat megjelensekor õk az elsõk, akik a Kamarilla segtsgt krik. Ilyetnkpp a Kamarilla a sajt befolysa alatt llknt tekint a fggetlenekre. |