| Kedvenceinknek kezdettől fogva volt eszük és rájöttek, hogy ha egyszerű rockcsapatot hoznak létre, az nem biztos, hogy annyira beválik majd mint az, ha egy kicsit extrémebb, elvontabb, sötétebb, melankolikusabb zenei stílusban, de a rockon belül maradva dobják magukat a nyilvánosság elé. Így jöttek rá, hogy ha feketére festik a hajukat és Ramones bőrcuccokat öltenek, már csak a megjelenésükkel fél sikert érhetnek el (Jyrki ezt a megjelenési formát még egy napszemüveggel is megkoronázta, ami a későbbiekben elmaradhatatlanná vált). Így váltak az idő múlásával egyre és egyre "gothikusabbá". A banda az 1990-es évek elején alakult Helsinkiben, Finnországban azzal a különös szándékkal, hogy a srácok rocksztárok legyenek. 1999-ig nem nagyon tudták ezt a tervüket megvalósítani, nem is nagyon lehetett róluk hallani nemzetközi szinten, inkább csak hazai és skandináv pályán voltak ismertek, no meg Japánban. Az első kislemezük 1990-ben Sugarman címmel látta meg a napvilágot és került a hanglemezüzletek polcaira Finnországban. Ezt folyamatos munka követte és ennek következtében 1992-ben megjelent az együttes első nagylemeze Bump `n `Grind címmel (csak Finnországban). 1992 utáni időszakot a turnék, lemezek, és nagy káosz jellemezte. 1994-ben, Japánban megjelent az együttes Motor City Resurrection című nagylemeze, ahol a rajongok egyből rajongói klubbot is alapítottak a banda nagy sikerének köszönhetően. 1995-ben egy újabb - és szintén csak Finnországban megjelent - nagylemez következett, aminek a Savage Garden címet adták. Újból kemény munka várt a fiúkra. Két év múlva megjelent a következő nagylemez, - szintén csak Finnországban - a Wrap your troubles in Dreams.
1999 jelentette a nagy áttörést a banda számára, ugyanis ebben az évben adta ki a Roadrunner Records immáron első nemzetközi nagylemezüket a Wasting The Dawn-t. A lemez megjelenése után sokan felfedezték maguknak az együttest, ami - ugye mondanom sem kell - segített nekik a továbbjutásban, és az áhított hírnév megszerzésében. Interjú interjút követett, mindenki szerette volna megtudni, hogy ki is ez az új goth-rock csapat, aki most tört be a köztudatba. A média is hamar talált egy igen jó és kifejező zenei műfajt, ami körülírta a The 69 Eyes zenei stílusát. Ez volt Goth `n `Roll. Az együttes ekkoriban csak annyit mondott magáról, hogy ők a The Cult és a Type o Negative között elveszett láncszem.
2000 tavaszán jelent meg az együttes Gothic Girl című kislemeze, ami tényleg nagy változásokat hozott a zenekar életében. A dal Finnországban a National rádió slágerlistáját olyan hosszú ideig vezette, hogy az együttes megkapta az immáron kiérdemelt első aranylemezt. Mind ez idő tájt folyamatosan folyt a munka a következő albumuk elkészüléséig, aminek a Blessed Be címet adták. Ennek az albumnak a producere Johnny Lee Michaels volt, akit a banda "hatodik tag"-jának is neveztek, az album készítése alatt ugyanis ő volt a billentyűs. Johnny Lee Michaelről talán annyit mondanék még, hogy zenei producerként tevékenykedett több filmben is.
Nem sokkal a Blessed Be album elkészülte után kis csapatunk elindult első németországi koncert turnéjára, amibe ügyesen belekalkuláltak egy Mera Luna Gothic Festival-os fellepést is. Ez a turné zárta le az első fejezetet a zenekar számára, és nyitotta meg a következőt...
Végül 2000 szeptemberében jelent meg a második nagylemez, a Blessed Be, és ekkor vehette át az együttes a Gothic Girl kislemezért járó aranylemezt is. Érdekes módon ez a két dolog egy és ugyanazon a napon történt.
Az album egyenesen a finn albumok slágerlistájának 4. helyére került, és nem is mozdult a top 10-ből több mint egy hónapig, a top 40-es listán pedig 3 hónapig szerepelt.
Hamarosan megjelent a második kislemez az albumról, a Brendon Lee, ami ugyancsak elég hosszú ideig, 14 hétig tanyázott a rádiók top 20-as listáján.
Az év hátralevő részében - ennyi munka és siker után - a bandának már nem volt más feladata, mint hogy turnézzon egy kicsit. Finnországban 3 hónapig játszottak, természetesen mindenhol elkelt az összes jegy. A turné során nagy meglepetés érte a csapatot, amikor kiderült, hogy a legnagyobb finn zenei magazinban (Soundi) levő szavazás alapján a Legjobb Finn Bandá-nak minősítettek őket, Album és Dal kategóriában pedig az első (Brandon Lee) és a második (Gothic Girl) helyezést is megnyerték, sőt, mindezek mellett Jyrki a legnagyobb német Gothic magazin (ORKUS) címlapjára is felkerült (2000. októberi szám).
2001 februárt írtuk, amikor megjelent a harmadik kislemez az albumról, a The Chair, ami előző társait híven követve szintén a slágerlisták elejére került.
A The Chair-t követte a negyedik kislemez, a Stolen Season 2001 májusában, amikor a 69 Eyes Németországban turnézott a Paradise Lost-tal. A turnét 2001 szeptemberében a Blessed Be album bemutatásával zárták a német Mera Luna Gothic Fesztiválon, ahol hatalmas közönség (több, mint 15 000 néző) előtt játszottak.
Októberben a 69 Eyes újra stúdióba vonult Johnny Lee Michaels társaságában, aminek eredményeképpen 2001 decemberében megjelent a Dance D´ Amour című kislemez. Mint azt már megszokhattuk a zenekartól, a dal 2002 januárjában és februárjában listavezető volt a finn rádióban. Ez egy újabb aranylemezt hozott a fiúknak.
A munka nem állt meg a dicsőség hatására sem, tovább folytak a stúdiómunkák, tavasztól pedig kezdetét vették a fellépések, először Finnországban, majd pedig számtalan nyári fesztiválon (pl: Arvika Festival, Tammer Festival, Sziget Fesztivál , Mera Luna Festival, Wiesen Festival).
Idő közben, május 3-án megjelent a harmadik nagylemez is Paris Kills címmel ami "gothikusabb" már nem is lehetne.
Köszönet Deenox-nak a fordításért! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
