A Kamarilla
A vámpírok legnagyobb szektája, a Kamarilla az Álarcosbál fenntartásával foglalkozik, remélve, hogy ezáltal helyet biztosít a vértestvéreknek az éjszakában. A Kamarilla nyílt társaság, tagjaként tekint minden vámpírra (akár be szándékoznak lépni, akár nem), és vérvonaltól függetlenül bármely vámpír csatlakozhat a szektához.
A vértestvérek gyakorta ellentmondásos története szerint a Kamarillát a XV. század folyamán alapították, a Függetlenek Forradalma után. A Ventrue klán vértestvérei elõszeretettel hangoztatják, hogy alapvetõ szerepet játszottak a szekta megteremtésében, melynek sok vértestvér köszönheti vámpírlétét. Az Álarcosbál kikényszerítésével a vértestvérek megmenekültek az inkvizíciótól, attól az egyházi hivataltól, amely a természetfeletti lények megsemmisítését szolgálta.
Bár a Kamarilla a legnagyobb szekta, az ismert 13 klánnak alig több mint fele vesz részt aktívan annak tevékenységében. A szekta gyûlésein az aktív klánok képviselõi vesznek részt: ezeket az összejöveteleket tanácsülésnek nevezik. A rendszeres idõközönként összehívott konklávék a szekta minden tagja elõtt nyitottak, itt vitatják meg a szekta számára kiemelkedõ fontossággal bíró ügyeket. Konklávét csak a bírák, a Belsõ Kör által a Hagyományok megõrzésére választott hivatalnokok hívhatnak össze. Ezek a hivatalnokok kivétel nélkül igen öregek, hatalmukat a közrendûek jogosan rettegik. Éppen ezért a Hagyományok általuk közzétett értelmezéseinek a legtöbben saját érdekükben vetik alá magukat. A bírákat az arkhónok néven felügyelt klikkek felügyelik. Arkhónnal találkozni általában vészterhes esemény.
Hivatalosan a Kamarilla nem ismeri el a Vízözön elõttiek vagy Káin létezését. Az érvelés szerint ezek a vámpírok, ha egyáltalán léteztek, már rég túlestek a Végsõ Halálon, így aki rájuk hivatkozik, általában köznevetség tárgya lesz. |