| A Kamarilla
A vmprok legnagyobb szektja, a Kamarilla az larcosbl fenntartsval foglalkozik, remlve, hogy ezltal helyet biztost a vrtestvreknek az jszakban. A Kamarilla nylt trsasg, tagjaknt tekint minden vmprra (akr be szndkoznak lpni, akr nem), s vrvonaltl fggetlenl brmely vmpr csatlakozhat a szekthoz.
A vrtestvrek gyakorta ellentmondsos trtnete szerint a Kamarillt a XV. szzad folyamn alaptottk, a Fggetlenek Forradalma utn. A Ventrue kln vrtestvrei elõszeretettel hangoztatjk, hogy alapvetõ szerepet jtszottak a szekta megteremtsben, melynek sok vrtestvr ksznheti vmprltt. Az larcosbl kiknyszertsvel a vrtestvrek megmenekltek az inkvizcitl, attl az egyhzi hivataltl, amely a termszetfeletti lnyek megsemmistst szolglta.
Br a Kamarilla a legnagyobb szekta, az ismert 13 klnnak alig tbb mint fele vesz rszt aktvan annak tevkenysgben. A szekta gyûlsein az aktv klnok kpviselõi vesznek rszt: ezeket az sszejveteleket tancslsnek nevezik. A rendszeres idõkznknt sszehvott konklvk a szekta minden tagja elõtt nyitottak, itt vitatjk meg a szekta szmra kiemelkedõ fontossggal br gyeket. Konklvt csak a brk, a Belsõ Kr ltal a Hagyomnyok megõrzsre vlasztott hivatalnokok hvhatnak ssze. Ezek a hivatalnokok kivtel nlkl igen regek, hatalmukat a kzrendûek jogosan rettegik. ppen ezrt a Hagyomnyok ltaluk kzztett rtelmezseinek a legtbben sajt rdekkben vetik al magukat. A brkat az arkhnok nven felgyelt klikkek felgyelik. Arkhnnal tallkozni ltalban vszterhes esemny.
Hivatalosan a Kamarilla nem ismeri el a Vzzn elõttiek vagy Kin ltezst. Az rvels szerint ezek a vmprok, ha egyltaln lteztek, mr rg tlestek a Vgsõ Hallon, gy aki rjuk hivatkozik, ltalban kznevetsg trgya lesz. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
