A fenevad s az ember
A gyermek elsõ jszaki azzal telnek, hogy megprblja megtanulni, mit jelent lõ halottnak lenni. A gyermek mindenkppen tallkozik nnn fenevadjval. Ilyenkor vagy õrjngeni kezd, vagy megtanulja, hogyan lljon ellen a fenevad hvsnak.
Az atya segthet a gyermeknek, tancsokat adhat neki, hogyan szeldtheti meg a fenevadat, vagy vgignzheti, hogy a bestia hogyan kerti hatalmba az j vmprt.
(Ez utbbi esetben az atya ltalban megbnteti gyermekt gyengesge miatt.)
A gyermek megtanulja, hogy ez a furcsa, lõhalotti lt valban tok; megtanulja, hogy br az lels utn risi erõre tett szert, tbb mgsem nmaga ura, s valjban nem is teljesen nmaga immr, hogy rkre a bensõjt perzselõ hsg szolgjv vlt.
A gyermek ekkor jn r arra is, hogy az rzelmi kapacits, ami a halandkat jellemzi, valsgos kincs. Az talakuls sorn a gyermek szve meghalt, a kihûlt, lelkevesztett test pedig gyakorlatilag alkalmatlan arra, hogy brmit is rezzen. A vmprok tbbsge ezt gy prblja kompenzlni, hogy magra knyszerti az rzseket, felidzi azokat az rzelmeket, amelyek egykor, halandknt õt is hatalmukba kertettk. A legtbb vmpr szvben csak a ktsgbeess marad meg amikor rbred, hogy mit vesztett el akkor, amikor haland nje elpusztult.
Az elsõ jszakkon az jdonslt vmprok rdbbennek a rideg valsgra. Az jszlttek kzl sok kptelen beilleszkedni abba az iszonyatos, j, ji vilgba, amelyben jjszletse utn lteznie kellene, s inkbb killnak a Nap megsemmistõ sugarai al, csak hogy ne kelljen folytatniuk ezt a borzalmas ltet.
|